1.Mi a galvanikus korrózió?
Amikor két különböző reakcióképességű fém (például acél és alumínium) közvetlenül érintkezik egy elektrolitoldatban (például vízben vagy nedves levegőben), galvanikus cella képződik. A reaktívabb fém (negatívabb elektródpotenciállal) anódként működik, és gyorsabban korrodálódik, míg a kevésbé reaktív fém (pozitívabb elektródpotenciállal) katódként működik és védett.

2.Ki az áldozat az acél-alumínium kombinációban?
A legtöbb általános környezetben az alumínium sokkal reaktívabb, mint az acél. Ezért ebben a galvánpárban:
Anód (korrodált): Alumínium tekercs
Katód (védett): hidegen{0}}hengerelt acéltekercs
A korróziós áram az alumíniumból az acélba áramlik, ami az alumínium felgyorsulását és lokális korrodálódását okozza a csatlakozási pont közelében, ami jellemzően fehér alumínium-oxid porként vagy gödrök formájában nyilvánul meg az alumínium részeken.

3.Melyek a korrózió konkrét folyamatai és kockázati pontjai?
A szegecselési pontok speciális jellemzői:
Közvetlen fém---fém érintkezés: A szegecsek (akár acél, akár alumínium) szoros érintkezést hoznak létre az acél és az alumínium között a furatnál.
Hézag: A szegecselés elkerülhetetlenül apró réseket hoz létre, amelyek könnyen felszívják a nedvességet és a sót, réskorróziós környezetet képezve és felgyorsítva a galvanikus korróziót.
A bevonat károsodása: Legyen szó a hidegen hengerelt acél horganyzott-rétegéről vagy az alumínium tekercsek oxidfilmjéről, a fúrási és szegecselési folyamat károsíthatja őket, szabaddá téve az alapfémet, és kiindulópontot jelent a korrózióhoz.
Környezeti tényezők:
A párás környezet, a sópermet és az ipari légkör kiváló elektrolitokat biztosít, nagymértékben felgyorsítva a galvanikus korróziót. Ez a fő oka annak, hogy az ilyen szerkezetek kültéri vagy tengeri környezetben meghibásodnak.

4. Mennyire hatékony az elektromos szigetelés?
Használjon szigetelő tömítéseket/alátéteket: Helyezzen nem -vezető tömítéseket az acél és az alumínium érintkezési felületei, valamint a szegecsfej/anya és a fém közé. Az anyagok általában a következőket tartalmazzák:
Műanyagok: például nylon, polietilén és politetrafluoretilén.
Gumi: például neoprén gumi.
Impregnált tömítések: például tömítőanyaggal impregnált szálas tömítések.
Használjon szigetelőbevonatokat: permetezzen vagy ragasszon szigetelőanyagokat, például porbevonatot, aszfaltlakkot vagy speciális szigetelőanyagot az érintkezési felületekre.
5.Hogyan válasszuk ki a megfelelő szegecseket és tömítőanyagokat?
Szegecs anyaga: Az alumínium vagy rozsdamentes acél szegecseket részesítjük előnyben (megjegyzendő, hogy még mindig van potenciálkülönbség a rozsdamentes acél és az alumínium között, de ez kisebb, mint a szénacél). Kerülje a közönséges szénacél szegecsek használatát.
Tömítőanyag/szerkezeti ragasztó: A szegecselés előtt vigyen fel tömítőanyagot vagy alacsony -vezetőképességű rugalmas ragasztót az illeszkedő felületekre. Ez megakadályozza, hogy az elektrolit behatoljon a résekbe, és bizonyos fokú szigetelést és mechanikai szilárdságot biztosít.

