1.Milyen különbségek vannak a fej, a farok és a középső részek között?
Meleghengerlés és tekercselés előtt a szalag elején és végén, valamint a közepén a hűtési feltételek drasztikusan eltérőek. A szalag eleje és vége nagyobb sebességgel halad a görgős szállítószalagon, hosszabb érintkezési ideje van a levegővel és a maradék hűtővízzel, ami sokkal gyorsabb hűtési sebességet eredményez, mint a tekercs közepébe szorosan tekert szalag. Ez a hűtési sebességbeli különbség közvetlenül a mikrostruktúra inhomogenitásához vezet:
Finom szemcsék az elején és végén: A gyors lehűlés miatt a szemeknek nincs idejük növekedni, mielőtt "megszilárdulnának", ami nagyobb szilárdságot és keménységet eredményez az elején és végén.
Durva szemcsék a közepén: A tekercs belsejében lassabb hűtés elegendő időt biztosít a szemcsék növekedésére, ami viszonylag kisebb szilárdságot eredményez a középső részen.
Inhomogén tulajdonságok: Pontosan ez a szemcseméret különbség az eleje/vége és a közepe között okoz egyenetlen mechanikai tulajdonságokat a teljes szalagtekercs hosszában.
2.Melyek a meleghengerlési folyamat közvetlen "traumai"?
Fejráncok: A meleghengerlés kezdeti szakaszában, ha a feszültségszabályozás nem megfelelő, vagy a görgő sebessége nem megfelelő, könnyen "átlós" ráncok keletkeznek a szalag fején. Ezek a hibák a fejnél körülbelül 20 méteres tartományban koncentrálódnak, közvetlenül megzavarva az aljzat folytonosságát.
Tekercselési feszültségingadozások: A tekercs szalagjának fejénél a feszítés létrehozási folyamata során, ha a feszültség beállítása túl alacsony vagy ingadozik, az első néhány fordulat nem lesz szorosan tekercselve, ami enyhe "acél cölöpös" jelenséget eredményez, ami viszont hajtogatási hibákat képez a tekercsen belül.
3.Mi a hideghengerlési folyamat "-nagyobb" hatása?
A mikroszerkezeti különbségek a hengerlési erő ingadozását okozzák: Mivel a melegen{0}}hengerelt szalagok elején és végén nagy, a közepén pedig kicsi a szilárdság, a hideghengerlés során az elejére és a végére kifejtett gördülőerő sokkal nagyobb, mint a közepén. Például a nagyszilárdságú acél gyártásánál a hengerlési erő az elején és végén 1500-3000 kN-nal nagyobb lehet, mint a középső. A hengerlési erő ezen hatalmas ingadozása közvetlenül a folyamat instabilitásához vezet a hideghengerlés során, ami viszont vastagság-ingadozásokat okoz az elején és végén.
Feszültség és sebesség interferencia: A hideghengerlés során a feszültségváltozások az egyik közvetlen tényező, amely befolyásolja a vastagságot az elején és végén. Különösen instabil a feszültségnövelési-folyamat, amikor a kezdet és a vége áthalad a malmon és a tekercsen, ami feszültségingadozásokat eredményez. Ezek az ingadozások a szalag vastagságának hirtelen változását okozhatják az elején és végén.
4. Befolyásolja-e a melegen{1}}hengerelt tekercs elejének és végének alakja?
A tekercs elején és végén a szalag alakjával kapcsolatos problémák, például a domborulat (ahol a szalag egyik oldala hosszabb, mint a másik, sarlószerűen görbül), szintén a teljesítményproblémák egyik oka a hideghengerlés elején és végén. Ez a görbület eltérést okozhat a hideghengerlés során, és akár szalagtöréshez is vezethet.
5. Milyen általános teljesítménybeli különbségek vannak a hidegen{1}}hengerelt tekercsek kezdete és vége között?
A hidegen hengerelt tekercsek kezdete és vége közötti teljesítménykülönbségek-tipikus több-folyamatos probléma. A meleghengerlési folyamat során elkerülhetetlen hűtési különbségekkel és folyamatingadozásokkal kezdődik, és a hideghengerlési folyamat során jelentősen felerősödik a hengerlési erő és feszültség változásai miatt, ami végső soron a vastagság, az alak és a mechanikai tulajdonságok eleje és vége és közepe közötti eltérésekben nyilvánul meg.