1.Melyek a passzivációs rétegek fő funkciói és típusai?
Fő funkciója: A horganyzott réteg korrózióállóságának javítása és a fehérrozsda kialakulásának késleltetése.
Gyakori típusok:
Króm-mentes passziválás: jelenleg a főbb környezetbarát eljárás, mint például a háromértékű króm passziválás, a króm-mentes kék passziválás és a króm-mentes színes passziválás. Az ilyen típusú passziváló réteg általában szerves vagy szervetlen kompozit film.
Króm{0}}tartalmú passziválás: Hagyományos eljárás, amely hat vegyértékű krómot használ kromát-tartalmú konverziós film kialakítására, amely kiváló korrózióállóságot biztosít, de környezetvédelmi megfontolások miatt fokozatosan megszüntették.
2. Milyen hatással van az ultraibolya fény a króm{1}}mentes passzivációs rétegekre?
A hatás jelentős. Az ultraibolya (UV) sugárzás a polimer anyagok öregedésének fő tényezője. Ha a passzivációs réteg szerves gyantákat vagy komponenseket tartalmaz, a tartós UV-sugárzás hatására ezek a szerves anyagok foto-oxidáción mennek keresztül, ami a film porosodását, elszíneződését, csillogásvesztését és mikrorepedéseket eredményez.
Ha a passziváló fólia megsérül, az alatta lévő cinkréteg közvetlenül érintkezik a levegővel, ami gyorsabb fehérrozsdaképződést okoz, ami hatástalanná teszi azt.
3.Milyen hatással van az ultraibolya fény a króm passzivációs rétegeire?
Valamivel jobb a relatív ellenállása. A hat vegyértékű króm konverziós bevonatok főként szervetlenek, és ultraibolya fénnyel szembeni stabilitásuk nagyobb, mint a szerves anyagoké. Korrózióállóságuk azonban idővel lassan csökken.
4. Milyen hatással van az ultraibolya fény magára a horganyzásra?
Maga a cink nem érzékeny az ultraibolya fényre. A kulcskérdés a „külső bevonatban” van, amely védi a cinket{1}}a passziváló fóliát.
5. Milyen különleges megfontolások szükségesek a horganyzott tekercsek kültéri használatakor, olyan környezetben, ahol azok hosszabb ideig ki vannak téve a napfénynek (például tetők és külső falpanelek)?
Rövid-távú kontra hosszú-táv:
Rövid távú tárolás/szállítás: A hagyományos passzivált horganyzott tekercsek tökéletesen megfelelőek; az UV-sugárzás hatásai rövid távon nem jelentősek.
Hosszú távú{0}} kültéri használat: Ha kizárólag a passziváló rétegre támaszkodik, jelentősen lecsökkenti a védő élettartamát.
Szabványos gyakorlat: Bevonás (előre-festett acéllemez)
A kültéri építés területén az általános gyakorlat az előre festett acéllemezek/{0}}tekercsek használata.
Az előfestett acéllemezek úgy készülnek, hogy egy vagy több réteg szerves bevonatot (például poliésztert, szilikon-módosított poliésztert, PVDF-et stb.) horganyzott hordozóra vonnak (passziválás után).
Ezt a fedőbevonatot kifejezetten arra tervezték, hogy ellenálljon a különféle durva környezeteknek, beleértve:
UV-sugárzás: UV-elnyelőket és stabilizátorokat adnak a bevonathoz, hogy hatékonyan megakadályozzák a gyanta öregedését.
Eső, savas eső
Hőmérsékletváltozások
Ebben az esetben a passziváló réteg, mint alsó réteg elsősorban az aljzat és a bevonat közötti tapadás fokozására szolgál, és „áldozati anód” védelmet biztosít, míg az UV-ellenállás feladatát teljes mértékben a legkülső, előfestett bevonatréteg látja el.