1.Mi az oka a repedéseknek a karima területén?
Elhelyezés: Karima rész az alkatrész szélén vagy az üres tartó alatt.
Jellemzők: A repedések jellemzően kerületben vagy sugárirányban jelennek meg.
Lehetséges okok:
Túlzottan nagy a nyersdarab tartóereje: A nyersdarab tartóra ható túl nagy nyomás hatására az anyag "leblokkol" áramlás közben, ami megakadályozza az anyag megfelelő utánpótlását és szakadáshoz vezet.
Anyag anizotrópia (fül iránya): A hidegen{0}}hengerelt tekercsek jelentős anizotrópiát mutatnak (pl. nagy különbségek a plaszticitásban 45 fokos vagy 90 fokos irányban), ami bizonyos irányokban elégtelen anyagáramlást eredményez.
Nem megfelelő saroksugár: A túl kicsi saroksugár a szerszámon vagy a nyersdarabtartón az anyagáramlási ellenállás jelentős növekedéséhez vezet.
Gyenge kenés: A kenőfilm helyi szakadása ragasztókopást okoz, ami húzófeszültség-koncentrációt eredményez.
2.Melyek az oldalfal repedésének lehetséges okai?
Elhelyezése: Az alkatrész egyenes vagy lejtős falán, általában a bélyegzési iránnyal párhuzamosan.
Jellemzők: A repedések többnyire hosszirányúak, súlyos esetekben a teljes oldalfalon áthatolnak.
Lehetséges okok:
Az anyag elégtelen plaszticitása (alacsony nyúlás): Ez a legkritikusabb ok. A hidegen hengerelt tekercs nyúlási vagy munkakeményedési indexe (n-érték) túl alacsony ahhoz, hogy ellenálljon a húzó deformációnak ezen a helyen.
Mikroszerkezeti hibák: Súlyos sávos szerkezetek vagy durva karbidok vannak belül. A deformáció során a karbidok és a mátrix közötti határfelület repedés keletkezési ponttá válik.
Túlzott hígítási sebesség: Ezen a helyen a hígítási mennyiség meghaladja a tervezési határértéket (pl. a hígítási sebesség meghaladja az anyag szakítószilárdságának megfelelő szakaszcsökkentési sebességet).
Öregedési ridegség: A hidegen{0}}hengerelt tekercset túl sokáig tárolták (vagy abnormális hőmérsékleten volt tapasztalható), ami feszültség-öregedést és a plaszticitás csökkenését eredményezi.
3. Milyen okai lehetnek a repedéseknek az alsó lekerekített sarkoknál?
Elhelyezkedés: Az alkatrész alsó felülete és oldalfala közötti átmenetnél.
Jellemzők: A repedés ív{0}}alakú, és általában a legkritikusabb szakítóterületen fordul elő.
Lehetséges okok:
Nem megfelelő relatív vastagság: Az anyagvastagság (t) és a munkadarab átmérője (d) aránya túl kicsi (t/d érték túl kicsi), ami rossz ellenállást eredményez a sarok instabilitásával szemben.
Nem megfelelő lyukasztási sugár: A sajtolási sugár (Rp) kisebb, mint az anyag minimálisan megengedett hajlítási sugara, ami feszültségkoncentrációhoz vezet.
Biaxiális húzófeszültség állapota: Az anyag ezen a helyen egyidejűleg van kitéve radiális és tangenciális húzófeszültségnek. Ha az anyag folyáshatára túl magas, akkor gyorsan eléri a törési határt.
4.Mi lehet a repedések lehetséges oka a kereszt-alakú vasalás vagy a kidudorodás alján?
Elhelyezkedés: Egy lokalizált formázási elem (például megerősítő borda, dudor vagy betűforma) gyökerén vagy szélén.
Jellemző: A repedés az erősítő borda sarka vagy széle mentén húzódik.
Lehetséges okok:
Kombinált hajlítás és feszítés: Finom kivágás vagy alakítás során az anyag ezen a helyen súlyos kombinált nyíró- és húzófeszültséget szenvedett.
Nyírási felületi mikrorepedések: A finom lefedő részeknél a nem megfelelő ürítési hézag vagy a V{0}}fogaskerék elégtelen nyomása mikro-szakadásokat (túl nagy szakítószalagokat) okozhatott a nyírófelületen, amelyek a későbbi alakítás során kitágulnak.
Alacsony anyagkeményedési index: Az anyag nem tudja eloszlatni a feszültséget a munkakeményedéssel, súlyos helyi deformáció után.
5.Hogyan lehet elemezni a hidegen hengerelt tekercsek egyedi anyagtényezőit- (finombélyegzéshez)?
Nem megfelelő szferoidizációs arány:
Jelenség: A hidegen hengerelt tekercsek elégtelen szferoidizálása{0}}lamelláris perlit jelenlétét eredményezi.
Következmény: Bélyegzési feszültség alatt a lemezes karbidok pengeként működnek, átvágják a mátrixot, és könnyen oldalfal- vagy sarokrepedést okoznak.
Felületi hibák (szénmentesített/karburált réteg):
Szénmentesítés: A felületi dekarbonizáció csökkenti a felület szilárdságát, ami mikrorepedésekhez (repedésekhez) vezet.
Karburizáció/oxid skála bemélyedése: Kemény foltokat képez, megzavarja a mátrix folytonosságát, és repedés keletkezési pontokká válik.
Vastagsági tolerancia (negatív tolerancia):
Jelenség: A tényleges anyagvastagság túl vékony (negatív tűrés).
Következmény: Viszonylag nagyobb szerszámhézaghoz, instabil anyagáramláshoz vezet, különösen a nyújtási folyamat során, ami csökkenti a teherviselő-keresztmetszeti-területet és növeli a feszültséget, ami repedést eredményez.
Maradék stressz:
Jelenség: Jelentős belső feszültség lép fel a hidegen{0}}hengerelt tekercsek gördülési és szintezési folyamatai során.
Következmények: A felület bélyegzés előtt lapos lehet, de a sajtolás után a feszültségoldás az üzemi feszültséggel kombinálva késleltetett vagy azonnali repedéshez vezethet.