1.Miért nem lehet közvetlenül hegeszteni?
Olvadáspont eltérés
Horganyzott acél: Az acél olvadáspontja körülbelül ~ 1500 fok, míg a felületen lévő cinkbevonat olvadáspontja körülbelül ~ 420 fok, forráspontja pedig körülbelül ~ 907 fok.
Alumíniumötvözet: Olvadáspontja körülbelül ~660 fok.
Problem: When the heat input is sufficient to melt the steel (>1500 fokon), az alumíniumötvözet már megolvadt, elpárolgott, vagy akár át is égett. Ha azonban a hőmérsékletet az alumíniumötvözetek esetében elfogadható tartományon belül tartják (körülbelül 660 fok), az acél még messze nem éri el az olvadt állapotot.
Alumínium-oxid problémák
Az alumíniumötvözet felületén azonnal kialakul egy rendkívül magas olvadáspontú (~2050 fok) sűrű alumínium-oxid film. Ez a film gátolja az olvadt fém áramlását és megkötését, ezért hegesztés előtt el kell távolítani (általában AC AWI-vel vagy mechanikus kaparással), de a folyamat összetett.
A cink illékonysága és porozitása
Az acél olvadáspontjának elérése előtt a cinkbevonat (forráspontja 907 fok) felforr és elpárolog, és nagy mennyiségű cinkgőz keletkezik. Ezek a cinkgőzök beszívódnak az olvadt medencébe, és a varrat megszilárdulása után számos pórust képeznek, ami jelentősen gyengíti a varrat sűrűségét és szilárdságát.
Ugyanakkor az elpárolgott cink szennyezi a hegesztőpisztolyt és a volfrámelektródát, mérgező fehér cink-oxid gőzöket termelve, amelyek jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a kezelők számára.
2.Melyek a mechanikus csatlakozás lépései?
Szegecselés: A csatlakozások vakszegecsekkel vagy tömör szegecsekkel készülnek. A folyamat egyszerű, alacsony-költségű, és alkalmas automatizált gyártásra.
Csavarozott csatlakozások: Levehető, alkalmas karbantartást vagy beállítást igénylő szerkezetekhez.
Óvintézkedések: Figyelembe kell venni az elektrokémiai korróziót (Gavaniz-korrózió). Az acél (katódként) és alumínium (anódként) elektrolit (például nedves levegő) jelenlétében galvanikus cellát alkotnak, ami az alumíniumötvözet felgyorsult korróziójához vezet. A megoldás szigetelő tömítések, gumigyűrűk vagy tömítőanyag használata az érintkezési felületek szigetelésére.
3.Milyen előnyei és hátrányai vannak a szerkezeti ragasztók használatának?
Előnyök:
Megakadályozza a hővel{0}}érintett zónákat és az intermetallikus vegyületekkel kapcsolatos problémákat.
Természetesen két fémet izolál, megakadályozva az elektrokémiai korróziót.
Jó tömítő és rezgéscsillapító tulajdonságokat biztosít.
Hátrányok: Hosszú kötési időt igényel, magas felületi tisztaságot igényel, és nem könnyen szétszerelhető.
4. Milyen óvintézkedések szükségesek a speciális hegesztési technikákhoz?
Súrlódó keverőhegesztés: Ez egy szilárdtest--illesztési technika, amely nagy sebességű-forgó keverőfejet használ, hogy a súrlódás révén hőt hozzon létre, meglágyítja az anyagokat anélkül, hogy megolvadna, majd keveréssel összeragasztja őket. Hatékonyan gátolja az intermetallikus vegyületek képződését, de a berendezés drága, és megköveteli a munkadarab alakját és hozzáférhetőségét.
Robbantásos hegesztés: Ez a technika a robbanás által keltett hatalmas nyomást használja két fém felületének összekapcsolására. Főleg kompozit lapok gyártására használják, nem helyszíni összeillesztésre-.
Kérkedés:
Dicsekedő alumínium: Alumínium-alapú töltőfém (olvadáspont ~500-600 fok) használata esetén a hő nem elegendő az acél megolvasztásához, de a töltőfém és az alumínium, valamint a töltőfém és a cinkréteg közötti tapadás révén kötés jöhet létre. Ez a módszer károsítja a horganyzást, és korlátozott a szilárdsága.
Dicsőséges acél (pl. cink-alapú töltőanyaggal): A hő megolvasztja az alumíniumötvözetet, így alkalmatlanná válik.
5. Gyakorlati gyártási alkalmazásokban mit kell előnyben részesíteni a termékteljesítményre vonatkozó követelmények, a gyártási ciklusidő és a költségek alapján?
Szegecselés + tömítőanyag (gazdaságos és hatékony)
Ön-szúró szegecselés (több-rétegű táblákhoz alkalmas)
Ragasztás (magas esztétikai és tömítési követelményekhez)
Ragasztó{0}}szegecselő kompozit (A szilárdság és a megbízhatóság rendkívül magas követelményeihez)