1. Mi a hiányzó bevonás/kitett vas hatása?
Azokon a területeken, ahol a cink nincs jelen, a szubsztrátot (acéllemezt) nem borítja a cinkréteg, és közvetlenül ki van téve a korrozív környezetnek. Mivel a vas nagyobb elektródpotenciállal rendelkezik, mint a cink (a korrózióra hajlamosabbá teszi), a kitett vas gyorsan kialakul: "vas rozsda". Még ha van egy környező cinkréteg is, a kitett vasfolt "korróziós magvá" válik, amely gyorsan vörös rozsda alakul ki. Ez a rozsda ezután fokozatosan elterjed a környező cinkréteg alatt ("aláásott korrózió"), ami nagyobb korrózióhiányt eredményez.
Például a kültéri horganyzott acélban a látható vörös rozsda az esős évszaktól számított egy -két héten belül jelenik meg. Három hónapon belül a rozsda 5-10 mm -es sugárra terjedhet a kihagyott terület körül.
2.Milyen hatással van a repedés/hámozás/hólyagolás a korrózióállóságra?
A cinkréteg repedései vagy hámozása (a cinkréteg elválasztása a szubsztráttól) megakadályozza, hogy a cinkréteg védje a szubsztrátot az "áldozati anódhatáson". A repedések megszakítják a cinkréteget, lehetővé téve a nedvesség és a só áthatolását a cinkréteg és a szubsztrát között a repedéseken keresztül, így "lokalizált elektrolit környezetet" hozva létre. Ez gyengíti a cinkréteg és a szubsztrát közötti elektromos kapcsolatot, így nem képes hatékonyan "feláldozni" a vas védelme érdekében. Ehelyett a "cink -korrózió + szubsztrát rozsda" kettős reakciója fordul elő a résen belül: a korrózió felgyorsítja a cinkréteg lerakódását a repedések miatt, míg a szubsztrát a cinkréteg védő adhéziójának elvesztése miatt gyorsan rozsdásodnak.
Ha hólyagosodás (gáz vagy folyadék felhalmozódás a cinkréteg alatt), akkor a hólyagon belül egy "zárt korróziós környezet" képződik, ahol a korróziós sebesség gyorsabb, mint egy nyílt környezetben. A cinkréteg általában 3-6 hónapon belül teljesen leválódik a hólyagon belül, így a szubsztrát kiterjedt rozsda marad.
3.Milyen hatással van a súlyos zárványok/csomók a korrózióállóságra?
A cink salak, a szennyeződések (például a tisztítatlan vasdarabok) vagy a megemelt cinkcsomók felületi zárványai "elektrokémiai mikrobaturkot" képezhetnek a cinkréteggel. A szennyeződések (például a vasrekerek) nagyobb elektródpotenciállal rendelkeznek, mint a cink, és "katódként" viselkednek. A cinkréteg, amely „anódként” működik, felgyorsítja a szennyeződések körüli oldódást (korrózió). Ezenkívül az emelt cinkcsomók hajlamosak a súrlódásra és leesnek. Ezenkívül a csomók nem szorosan ragaszkodnak a szubsztráthoz, ami vékonyabb cinkréteget eredményez körülöttük. Ezek a kitett területek új korróziós helyekké válnak.
Például, ha egy horganyzott lap felületén vasdarabok vannak jelen, a környező terület 1-2 mm-en belüli cinkrétegének egy hónapon belül elsősorban (fehér rozsda képződése) korrodálódik. Hat hónapon belül a cinkréteg teljesen eltűnik, és a kitett szubsztrát rozsdásodni kezd.
4. Hogyan befolyásolják a mély karcolások/horpadások a korrózióállóságot?
Ha a karcolás/bemélyedés mélysége meghaladja a cinkréteg vastagságát (kitett vas), akkor az egyenértékű a "helyi nem - bevonat" -nak, és a korróziós folyamat megegyezik a nem - bevonással; if no iron is exposed but the zinc layer becomes thinner, the zinc layer in that area will be "consumed prematurely" - the anti-corrosion life of the galvanized sheet is positively correlated with the thickness of the zinc layer, and the thin zinc layer area will be corroded before other areas (for example, for a galvanized sheet with a standard zinc layer thickness of 80G/㎡ A cinkréteg csak 30 g/㎡-nél marad a karcoláson.
5.Milyen hatással van az egyenetlen cinkréteg vastagsága a korrózióállóságra?
Ha a horganyzott lapon a cinkbevonat vastagsága szignifikánsan változik (pl. 100 g/m² vastag az egyik területen és csak 50 g/m² a másikban), akkor a vékonyabb területek először korrodálódnak (a cink feloldódik, hogy cink -ionokat képezzen, áldozati anódként működve). Miután a vékonyabb területeket teljesen elfogyasztották, még akkor is, ha a cink bevonat más területeken érintetlen marad, az alapanyag ezeken a területeken rozsdásodni fog, és a teljes lemezt haszontalanná teszi a "lokalizált kudarc" miatt.
Például, ha a hajógyártáshoz használt horganyzott lap szélén lévő cinkbevonat a középső vastagságnak csak 50% -a (vékony szélek, vastag középső), magas - páratartalom, magas- só tengeri környezet, a szélek 3-6 hónapon belül rozsdásodnak, míg a középső marad. A szélekből származó rozsda azonban fokozatosan eloszlik a középpontba, ami az egész lap idő előtt leereszkedik.