1. Melyek az alapvető kockázatok?
Erősen reakcióképes felületek: Hideghengerlés után a hidegen hengerelt tekercsek{0}}tiszta, nagyon reaktív felülettel rendelkeznek. Még enyhe rozsda-megelőző olajfilm mellett is viszonylag gyenge marad a korrózióállóságuk.
Kémiai korrózió: Sok vegyi anyag (például savak, lúgok, sók és oxidálószerek) közvetlenül reagál az acéllal, tönkretéve a passzivációs vagy olajréteget a felületen, ami gyors rozsdásodáshoz és felületi károsodáshoz vezet.
Elektrokémiai korrózió: Ha a nedves levegő kémiai szennyeződéseket (például sókat és szulfidokat) tartalmaz, az acél felületén elektrolitoldat képződik, ami felgyorsítja az elektrokémiai korróziós folyamatot. Ez a korróziós sebesség sokkal gyorsabb, mint amit a vízgőz önmagában okoz.
2.Melyek a kémiai veszélyek konkrét forrásai?
Savak és savködök: Ilyen például a sósav, a kénsav és a salétromsav. Még az illékony savködök is lecsapódhatnak az acélfelületeken, súlyos lyukasztást vagy egyenletes korróziót okozva.
Lúgok: Ilyen például a nátrium-hidroxid (nátronlúg). Noha az acél rövid távú korróziója viszonylag gyenge, károsíthatják a védő olajfilmet, és nedves környezetben elősegíthetik a korróziót.
Sók: Ilyen például a nátrium-klorid (asztali só) és az ammónium-klorid. Ez a leginkább alattomos és leggyakoribb veszély. A sók erősen higroszkóposak, folyékony filmréteget képeznek az acél felületén, és erős elektrolitként működnek, súlyos elektrokémiai korróziót váltva ki. A csomagolóanyagok (például a fa vagy a tenger gyümölcseivel érintkezésbe került zsákok) vagy a jégtelenítő só-maradványok szintén sószennyezést okozhatnak.
Oxidáló anyagok: Ilyenek például bizonyos fehérítőszerek és vegyi alapanyagok.
Egyéb vegyszerek: A szerves oldószerek feloldhatják a felületi rozsda-megelőző olajokat{0}}, ami hatástalanná teszi őket.
3.A raktárt zónákra kell osztani és elkülöníteni?
Hozzon létre egy külön „tiszta és száraz acéltároló területet”.
Ezt a területet biztonságos távolságban kell tartani a savakat, lúgokat, sókat, műtrágyákat, színezékeket, növényvédő szereket, vegyi reagenseket vagy bármilyen más vegyszert tároló raktáraktól (ideális esetben különálló épületekben vagy zárt területeken).
Még ugyanazon a nagy raktáron belül is fizikai válaszfalakat (például falakat vagy korlátokat) kell használni az elválasztáshoz, és biztosítani kell a független szellőzőrendszereket.
4.Hogyan szabályozható a tárolási környezet?
Tartsa szárazon: A relatív páratartalom ideális esetben 50% alatt legyen, és nem haladhatja meg a 60%-ot. Használjon párátlanítót vagy szellőztető berendezést.
Tartsa tisztán: a raktár padlójának és falának tisztának és por-{0}}mentesnek, vegyszermaradványoktól mentesnek kell lennie. A raktár területén tilos olyan tevékenység, amely vegyi szennyezést okozhat.
Gondoskodjon sértetlen csomagolásról: A hidegen{0}}hengerelt tekercsek eredeti csomagolását tartsa érintetlenül (például rozsdaálló-papír, műanyag fólia vagy fémlemez csomagolás). A sérült területeket azonnal meg kell javítani.
5.Melyek az irányítási és működési eljárások?
A szállító és be-/kirakodó berendezéseknek (például teherautóknak és targoncáknak) tisztának és vegyszermaradványoktól mentesnek kell lenniük.
Szigorúan tilos vegyszereket vagy azok üres tartályait az acéltároló területre bevinni.
Rendszeresen ellenőrizze a raktár környezetét és az acél felületének állapotát, azonnal azonosítsa és kezelje a szennyeződés vagy rozsda jeleit.