1. Melyek a főbb kockázatok a hidegen{1}}hengerelt tekercsek szállításához felső daruk használatával kapcsolatban?
A fő kockázatot a leeső acéltekercsek okozta sérülések jelentik, különösen az emberi{0}}gépi koordináció során.
A hidegen hengerelt-tekercsek nehezek (egy tekercs tömege 20-30 tonna is lehet), sima felületűek, és hajlamosak a gördülésre. Ha emelés közben leválnak vagy kilengenek, a következmények katasztrofálisak lehetnek. A baleseti statisztikák azt mutatják, hogy azokon a helyeken a legnagyobb a kockázat, ahol gyakori az ember-gép érintkezés. Például baleset történt egy acélipari vállalatnál: a darukezelő acéltekercset egy vasúti kocsiba emelve nem győződött meg arról, hogy a darukezelő biztonságos helyzetben van, és vakon működtette a darut, aminek következtében a tekercs nekiütközött a kezelő mellkasának és összezúzta, ami halálát okozta. Ez figyelmeztetésül szolgál: a daru működése előtt hatékony biztonsági ellenőrzéseket kell végezni, és szigorúan tilos a személyzet megfelelő evakuálása nélkül történő üzemeltetés.
Ezenkívül a lazán rögzített acéltekercsek vagy a forgási sebesség helytelen szabályozása azt is okozhatja, hogy emelés vagy szállítás közben elgurulnak.
2. Milyen típusú emelőberendezést kell használni, ha darut használ a hidegen{1}}hengerelt tekercsek szállítására?
Speciális emelőberendezést kell használni; A közönséges acél drótkötélekkel való közvetlen emelés szigorúan tilos.
A hidegen{0}}hengerelt tekercsek rendkívül jó felületi minőséget igényelnek. A közönséges acél drótkötelekkel történő közvetlen emelés könnyen károsíthatja a tekercsek széleit, sőt a belső tekercseket is. Az ipari szabványok egyértelműen megkövetelik speciális emelőberendezések használatát az acéltekercsek károsodásának elkerülése érdekében.
3. Milyen ellenőrzésekre és megerősítésekre van szükség a felső daru működése előtt?
A „három ellenőrzés és egy teszt” rendszer kötelező; egyiket sem lehet kihagyni.
A baleseti tanulságok és az ipari szabványok alapján az alábbi megerősítéseket kell kitölteni az emelés előtt:
Ellenőrizze az emelőberendezés állapotát: Vizsgálja meg az emelőhevederek kopását és vágását; ellenőrizze a horog repedéseit és deformálódását; győződjön meg arról, hogy a kioldásgátló eszköz sértetlen.
Ellenőrizze az acéltekercs csomagolását: Győződjön meg arról, hogy a rögzítő acél hevederek rozsdától és töréstől mentesek; ügyeljen arra, hogy az élvédelem (sarokvédők) sértetlen legyen.
Ellenőrizze a személyzet elhelyezkedését: Győződjön meg arról, hogy az összes személyzet biztonságos helyre menekült; senki sem tartózkodhat az emelési út alatt vagy abban az irányban, ahol az acéltekercs felborulhat.
Tesztemelő megerősítése: A formális emelés előtt emelje fel az acéltekercset 200-300 mm-re a talajról, és 10-15 másodpercig lebegjen, hogy ellenőrizze az emelőberendezés feszültségét és az acéltekercs egyensúlyát. Csak a rendellenességek hiányának megerősítése után folytatható a munka.
4. Milyen műveleti eljárásokat kell követni a felső daruval végzett műveletek során?
Az alapelvek a "stabilitás, lassúság, egyértelműség és megelőzés".
**Stabilitás:** Sima emelés: Az emelést és süllyesztést zökkenőmentesen kell végrehajtani, kerülve a hirtelen gyorsítást vagy megállást, hogy elkerülje az acéltekercs kilengését és a hevederek károsodását vagy a környező berendezéssel való ütközést.
**Lassúság:** Szabályozott sebesség: A daru sebessége nem lehet túl gyors emelés közben, különösen szűk területeken való áthaladáskor vagy a leszállási pont megközelítésekor; lassú és finom beállításokra van szükség.
**Tisztaság:** Győződjön meg arról, hogy az emelési útvonal akadályoktól és személyektől mentes; ha az acéltekercs nagy és akadályozza a kilátást, szükség esetén földi személyzetet kell bevetni a koordináció érdekében.
**Megelőzés:** A lengés megelőzése: A Hebei Iron & Steel Logistics tapasztalatai azt mutatják, hogy a heveder hosszának 6 méterről 4 méterre történő csökkentése jelentősen csökkenti az acéltekercs lengési amplitúdóját és javítja az emelési stabilitást. Ezenkívül kötelek használhatók az acéltekercs védelmére és rögzítésére, hogy megakadályozzák az emelés közbeni elgurulást vagy ütközést.
5. Milyen vészhelyzeti és védőintézkedések szükségesek az emelési műveletekhez?
Munkaterület elszigetelése: Emelési műveletek során a munkasugáron belül figyelmeztető zónát kell kialakítani, és illetéktelen személyek belépése szigorúan tilos. Szűk emelési területtel, rossz látási viszonyokkal és gyakori emberi{1}}gépkontaktussal rendelkező helyeken a kockázatok csökkentése érdekében tanulmányozni kell a folyamatoptimalizálási vagy hardverfejlesztési intézkedéseket.
Kettős megerősítési mechanizmus: Egyértelmű jelzés-megerősítő rendszert kell létrehozni a darukezelő és a földi{0}}darukezelő között. A darukezelőnek egyértelmű utasításokat kell kapnia a darukezelőtől, és meg kell erősítenie, hogy a személyzetet evakuálták a daru működtetése előtt.
Vészhelyzeti felkészültség: A vészhelyzeti mentési felszereléseknek (például hidraulikus mentőtámaszoknak, hevedereknek stb.) rendelkezésre kell állniuk a munkaterületen, és a kezelőknek ismerniük kell az alapvető vészhelyzeti reagálási eljárásokat. Az acéltekercs felborulása vagy az emelőberendezés meghibásodása esetén a munkát azonnal le kell állítani, a személyzetet evakuálni kell, és a helyzetet szakképzett személyzetnek kell kezelnie.
Biztonsági öv viselése: Ha a földi dolgozóknak magasban (például a járművön belül) kell be- vagy kiakasztási műveleteket végezniük, a biztonsági öveket megfelelően kell viselniük az esések elkerülése érdekében.