1.Melyek a hordozóhibák gyakori okai?
Idegen szennyeződés behatolása: Szállítás vagy tárolás során a hidegen hengerelt acéltekercsek felületén vasreszelék, por, olaj és egyéb részecskék halmozódhatnak fel. Ha ezeket a szennyeződéseket nem távolítják el alaposan a horganyzás előtt, akkor a horganyzás során akadályozzák az olvadt cink és az acél szubsztrátum közötti megfelelő kötést, ami a leválás után lyukacsosodást eredményez.
Az aljzat{0}}meglévő hibái:
Rozsda: Ha az acéltekercset hosszabb ideig vagy nedves környezetben tárolják, enyhe rozsda (felületi rozsda) jelenhet meg a felületen. Ezeket a rozsdafoltokat nehéz teljesen eltávolítani a tisztító részben, és horganyzás után gödrös vagy fekete foltokat képeznek.
Hengerlési hibák: A hideghengerlés során keletkező gödröket és benyomódott vas-oxid-lerakódást közvetlenül a horganyzott felület örökli.
2.Mi az oka a horganyzás előtti előkezelésnek?
A tisztító rész feladata, hogy teljesen tiszta és aktivált acélfelületet biztosítson a horganyzáshoz.
Nem megfelelő lúgos tisztítás: A zsírtalanító oldat elégtelen koncentrációja vagy hőmérséklete, vagy a kefehenger nem megfelelő nyomása azt eredményezi, hogy a zsír és a vaspor nem hatékonyan távolítható el az acélszalag felületéről. Ezek a maradékok az izzítókemencében elszenesednek, makacs foltokat képezve, amelyek befolyásolják a horganyzást.
Rossz elektrolitikus tisztítás: Vízkőlerakódás az elektródalemezeken, nem megfelelő áramsűrűség stb., ami az elektrolitikus zsírtalanító teljesítmény csökkenéséhez vezet.
Hiányos öblítés: Az acélszalag felületén visszamaradt lúgos vagy savas oldatok (ha pácolás történik) felforralást vagy oxidképződést okozhatnak a cinkfürdőbe kerülve, ami gödrösödést okozhat.
3. Milyen hatással lesz a cinkoldat összetétele?
Túlzott alumíniumtartalom: Galvalume (55% alumínium-cink) vagy magas -alumíniumtartalmú bevonatokban az alumínium könnyen reagál a kemencegáz oxigénjével, és szuszpendált alumínium-oxid (Al2O3) részecskéket képez. Ezek az apró, kemény részecskék az acélszalag felületéhez tapadnak, és finom lyukakat képeznek.
Cink salak: Ha a cinkfürdő vassal telített, reakcióba lép a cinkkel, és vas{0}}intermetallikus cinkvegyületeket (például FeZn₇) képez, azaz cink salakot. A cink salak részecskék a cinkfürdőben szuszpendálódnak vagy az alján ülepednek, és a mozgó acélszalag segítségével a bevonatba préselve és gödröcskéket képeznek.
Alsó salak: Durva részecskék ülepedtek le a cinkedény alján.
Felületi salak: A cinkfürdő felületén lebegő oxidok és salakszemcsék.
Felfüggesztett salak: A cinkfürdőben egyenletesen eloszló apró részecskék az alumínium hozzáadása vagy a hőmérséklet-ingadozások miatt, ami a legnagyobb kockázatot jelenti.
4. Milyen hatással lesznek a folyamatparaméterekkel kapcsolatos problémák?
Túl magas horganyzási hőmérséklet: A túl magas hőmérséklet felerősíti a vas és a cink közötti reakciót, aminek következtében több vas oldódik az olvadt cinkben, és több cink salak keletkezik. Az alumínium oxidációját is felgyorsítja.
Levegőkéssel kapcsolatos problémák: A levegőkés nem megfelelő szöge vagy távolsága, vagy a fúvóka eltömődése egyenetlen cinkfújáshoz vezet, ami potenciálisan oxidokat fújhat a cink felületéről a bevonatra.
Instabil gyártósor-sebesség: A sebesség-ingadozások befolyásolják az acélszalag stabilitását a cinkedényben és a légkés fúvóműködésének hatékonyságát.
5. Milyen hatással lesz a berendezés szennyeződése?
Kemencehenger-csomók: Az izzítókemencében való hosszan tartó üzemelés után a kemence felületén lévő oxidréteg vasporral és egyéb szennyeződésekkel szintereit görgeti az acélszalagon, kemény csomókat képezve. Ezek a csomók időszakonként az acélszalag felületéhez nyomódnak, bemélyedéseket vagy károsodást okozva, ami a horganyzás után időszakos lyukasztásban vagy ütésekben nyilvánul meg.
Stabilizáló tekercs/süllyesztett tekercs szennyeződése: A cink salak felhalmozódik a stabilizáló tekercsek és a horganyzott hengerek felületén a cinkedényben. Ha ezek a salakrészecskék leválnak, közvetlenül az áthaladó acélszalaghoz tapadnak.