1.Melyek az anyagi tényezők?
Túlzott anyagszilárdság: A könnyű autók fejlődésével az ultra-nagyszilárdságú-acél (például a harmadik-generációs nagyszilárdságú-acél) alkalmazása egyre szélesebb körben elterjedt. Ezek az anyagok rendkívül nagy szilárdságúak, és óriási súrlódási feszültséget és érintkezési nyomást hoznak létre a szerszám felületén a hidegsajtolás során, ami a szerszámkopás drámai felgyorsulásához vezet.
Felületi tisztaság és ragasztók: Ha kemény szennyeződések, például vaspor, oxidréteg vagy homokrészecskék tapadnak a hidegen{0}}hengerelt tekercs felületére, ezek a kemény részecskék csiszolóanyagként működnek a sajtolás során, súlyos kopást okozva a szerszám és a fémlemez között, közvetlenül megkarcolva a szerszám felületét.
Anyagvastagság eltérése: Ha a lemezvastagság jelentősen ingadozik (különösen negatív eltérések), akkor a tényleges vakolási hézag meghaladhatja az ésszerű tartományt, ami túlzottan nagy sorját eredményezhet. Ezek a sorják pedig súlyosbítják a szerszám kopását.
2.Melyek a formatervezéssel kapcsolatos tényezők?
Nem megfelelő formakeménység és kopásállóság: Ha a forma munkarészeinek keménysége túl alacsony, a kopásállósága természetesen gyenge lesz. Például egy eset azt jelezte, hogy ha a felületi keménységréteg HRC 50 alatt van, a kopásállóság 40%-kal csökken. A jobb-minőségű formaanyag (például ASP-23 porkohászati acél) választása vagy a kulcsfontosságú alkatrészek keménységének 58-62 HRC-re növelése hatékonyan javíthatja ezt.
3.Milyen következményekkel jár a nem megfelelő formatervezés és ürítés?
Túl kicsi vagy túl nagy a hézag: Ha a vágási hézag meghaladja az anyagvastagság ésszerű tartományát (általában 8%-12%), az nemcsak abnormális záróerőhöz vezet, hanem a vágóél rendellenes kopásához is. A túl kicsi hézag fokozza az extrudálást; túl nagy hézag túlzott sorja keletkezik, ami viszont károsítja a szerszámot.
Feszültségkoncentráció a kialakításban: Az éles sarkok vagy a túl kicsi átmeneti rádiusz a szerszám alakjában helyi feszültségkoncentrációt okoz, ami nemcsak könnyen repedéshez vezet, hanem felgyorsítja a kopást is.
4.Milyen következményekkel jár a nem megfelelő penészfelület kezelés?
Nem számít, milyen jó a szerszám hordozóanyaga, megfelelő felületkezelés (például nitridálás, PVD-bevonat, TD-bevonat stb.) nélkül nehéz ellenállni az intenzív súrlódásnak a nagyszilárdságú acélbélyegzés során. Például a Kobe Steel HKS-G technológiája egy felületmódosító kezelési technológia, amelyet kifejezetten a nagyszilárdságú acél sajtolásánál jelentkező szerszámkopás problémájának megoldására fejlesztettek ki. A Toolox anyagok megfelelő felületi nitridálást is igényelnek a kiváló kopásállóság elérése érdekében.
5.Melyek a folyamattényezők?
Rossz kenés: Ez a penészkopás egyik leggyakoribb oka. A kenőanyag hatékonyan elszigeteli a formát és a fémlemezt a közvetlen érintkezéstől, elvezetve a súrlódási hőt. Ha a kenőanyagot nem megfelelően választják ki, egyenetlenül vagy nem megfelelően alkalmazzák, a súrlódási együttható meredeken megnő, magas hőmérsékletet generálva, ami a forma felületi anyagának meglágyulását és a kopás felgyorsulását okozza. A jó kenés többszörösére vagy akár tízszeresére is meghosszabbíthatja a penész élettartamát.
Helyi hőmérséklet-emelkedés és tapadás: Nagy nyomás és csúszósúrlódás hatására a hőmérséklet a helyi területeken meredeken megemelkedik, ami anyagátvitelt okozhat a forma és a fémlemez között, és "ragasztó csomók" képződhet. Ezek a csomók nagyon kemények, és erősen megkarcolhatják a később áthaladó fémlemezt (azaz érdesítéskor). Ezek a penészanyag elvesztését is jelentik, azaz "harapásos kopást".
Nem megfelelő folyamatparaméterek: Például a túlzott nyersdarab-tartó erő növeli a fémlemez áramlásával szembeni ellenállást, ami jelentős súrlódásnövekedést okoz, ezáltal felgyorsítja a formakopást. A túlzott bélyegzési sebesség hőfelhalmozódáshoz is vezet, ami súlyosbítja a kopást.