1.A horganyzott réteg aktivitása befolyásolja-e a horganyzott tekercs felületi oxidációját?
A cink egy kémiailag aktív fém, amely spontán reakcióba lép a levegő oxigénjével, és sűrű, de nagyon vékony cink-oxid (ZnO) védőréteget képez. Ez a film általában megakadályozza a benne lévő cink további oxidációját. Amikor oxidációs problémákról beszélünk, általában a normál védőfólián túli súlyosabb korróziót értjük.
2. Befolyásolja-e a felületi passziválás minősége a horganyzott tekercsek felületi oxidációját?
Az oxidáció megelőzése érdekében a legtöbb horganyzott tekercs passzivációs kezelésen esik át, mielőtt elhagyná a gyárat. A passziváló réteg egy stabilabb, sűrűbb védőréteget (például háromértékű krómot vagy króm{1}}mentes passzivációs filmet) képez a cinkbevonat felületén, hatékonyan elszigeteli a cinket a levegőtől és a nedvességtől.
Okok: A passziváló oldat nem megfelelő összetétele, egyenetlen passzivációs filmvastagság, nem megfelelő -passziválás utáni tisztítás vagy a passziváló film károsodása jelentősen csökkentheti annak védő tulajdonságait, ami helyi vagy általános oxidációhoz vezethet.
3.Hogyan befolyásolja a nedves környezet a horganyzott tekercs felületének rozsdásodását?
Nedves környezetben a cink korrózió az oxigénkoncentráció gradiensén keresztül fordulhat elő. A tekercsrétegek közötti hézagok a rossz szellőzés miatt alacsony oxigénszinttel rendelkeznek, és anódokat képeznek. Eközben a tekercsek oxigénben gazdag szélei katódokká válnak. Ez egy galvánelemet hoz létre, amely gyorsan korrodálja a résekben lévő cinket, és fehér, laza "rozsdát" hoz létre (elsősorban cink-hidroxidból (Zn(OH)₂) és bázikus cink-karbonátból (Zn5(CO3)₂(OH)6)).
Vízforrások:
Esővíz: Esőnek való kitettség kültéri tárolás vagy szállítás közben.
Páralecsapódás: Ez a leginkább alattomos és leggyakoribb ok. Amikor a környezeti hőmérséklet drámaian ingadozik (például nagy különbség a nappal és az éjszaka között), a tekercs belső hőmérséklete a környező levegő harmatpontja alá csökken. A levegőben lévő vízgőz a hideg tekercs felületén lecsapódik, cseppeket képezve. Mivel a tekercsek szorosan feltekerednek, ez a nedvesség nehezen párolog el, és hosszú ideig a rétegek között marad.
4. Melyek a nem megfelelő tárolási és szállítási feltételek?
Közvetlen elhelyezés a talajon: A talajnedvesség közvetlenül behatolhat a tekercsekbe.
Szoros egymásra rakás: A tekercsek közötti szoros érintkezés akadályozza a légáramlást és könnyen felhalmozódik a nedvesség.
Sérült csomagolás: A belső csomagolás (-rozsdamentes olajpapír vagy VCI-fólia) vagy a külső csomagolás (vaslemez vagy vízálló szövet) sérülése nedvességnek teszi ki a tekercseket.
5.Melyek az oxidáció (fehérrozsda) tipikus forgatókönyvei?
Óceáni szállítás: Az óceán magas sótartalma és páratartalma erősen korrozív környezetet teremt.
Tárolás esős évszakban: A rakományt hosszabb ideig a dokkban vagy nyitott raktárakban tárolják, napfénynek és esőnek, valamint napi hőmérséklet-ingadozásoknak kitéve.
Szállítás hőmérsékleti zónákon keresztül: Például, amikor egy hideg északi kikötőből egy forró és párás déli régióba szállítják, a rakomány eredendően alacsony hőmérséklete magas páralecsapódás veszélyét okozza, ha meleg, nedves levegőnek van kitéve.
A raktár rossz szellőzése: A nyirkos és nem szellőző beltéri raktárak páralecsapódáshoz és nedvesség felhalmozódáshoz is vezethetnek.